Navigácia

Obsah

Nevezetességek

Szent Adalbertnek szentelt katolikus templomát mai formájában 1754-1776 között építették. Valószínűleg már a 11. században létesült itt templom. Később a tatárjárás illetve a török pusztítás során elpusztult, de mindig újjáépítették. Az új templomot 1608-ben a helyi protestánsok elfoglalták, de a törökök 1647-ben visszadták a katolikusoknak. 1685-ben súlyos károkat szenvedett. 1754-ben kezdték el újjáépítését, a tornyot 1769-ben, a templomot 1776-ban szentelték fel. Oltárképe 1777-ben készült, értékes (főként barokk) berendezéséhez tartozik Szt. Adalbert fából faragott szobra, a rokokó szószék és az 1760-ból származó áldozókehely. Támpilléreit 1908-ban építették.
A Református templom homlokzatán az 1880-as évszám látható.
A falutól nyugatra, a Zsitva fölé emelkedő Szent Márton halmon fekszik a híres búcsújáróhely, a Kálvária. Itt már a 11. században kápolnát létesítettek, később királyi tulajdonban levő kúria és kolostor is létesült (romjai még a 19. században is megvoltak), mely 1554-ben pusztult el. Az egykori kúria helyén Majthényi Adolf udvardi plébános kezdeményezésére, 5 évi építkezés után 1860-ban avatták fel a Kálváriát, mely hamarosan búcsújáróhely lett. Bővebben: Udvardi kálvária

Az első világháborúban elesett udvardiak emlékművét 1937. május 17-én avatták fel a templomkertben. A második világháborúban megsérült emlékművet 1948-ban kijavították. Később a második világháborúban elesett, valamint koncentrációs táborba hurcolt udvardiak névsorát is elhelyezték rajta.
A községi hivatal nagytermét Mester Péter festő alkotásai díszítik. A Főtéren álló, a községi könyvtárnak és rendőrségnek is otthont adó épület 1994-ben épült, homlokzatán Udvard címere látható, előtte pedig 1996-ban kis szökőkutat alakítottak ki, melybe beépítették a sokáig a Polena fűszerüzlet előtt fekvő régi malomkövet is.
A kitelepítettek és meghurcoltak emlékművét, Lebo Ferenc szobrászművész alkotását, 1996 szeptemberében avatták fel. A magas oszlop tetején nyitott tenyér látható, benne egy emberi szem. Az emlékmű körüli kőkockákkal kirakott járdában márványtáblákon azon települések (64) nevei olvashatóak, ahová udvardi lakosokat telepítettek ki. Az alkotás a benesi dekrétumok következtében 1946 és 1948 között kitelepített illetve meghurcolt 160 udvardi magyarnak állít emléket. A szoboravató-ünnepélyen beszédet mondott Dobos László író, a Magyarok Világszövetségének alelnöke.
A plébánia 1761-ből származó épületét 1916-ban restaurálták.
Az egykori Boncz-kúria épülete ma különféle üzleteknek ad otthont.
Az egykori Schwarz-kúria ma panzióként működik (Zsitva panzió).
A katolikus templom melletti parkban áll Wágner Béla és Szokolai István emlékműve, valamint Esterházy János emlékkopjafája.
A régi községháza (1966-1994 között) épülete ma a szakközépiskolához tartozik. Falán helyezték el a felszabadulási emléktáblát.
Az udvardi fogyasztási szövetkezet székháza 1934-ben épült.
A régi gőzmalom 1906-ban épült a róla elnevezett téren; 1911 októberében kiégett, csak a falai és a gépház maradtak meg. 1936-tól villanymeghajtással üzemelt.
A falumúzeumot 2009-ben nyitották meg.[6]
Szakrális kisemlékek [szerkesztés]

A templom mellett álló feszület
A Szent Orbán-kápolna az udvardi szőlőhegyen található, a szőlőtermelők védőszentjének szentelték. 1760-ban állították fel, tornyában harang van, bent kis oltár és szentképek. Bár 1945-ben kirabolták, 1975-ben pedig villámcsapás érte, mindig helyreállították. Egészen 1943-ig minden Orbán-napkor (május 25.) körmenet indult a kápolnához. Belső falában 1931-ben emelt kőtábla található.
Szent Flórián 1855-ből származó szobra a templomkertben található (az útkereszteződésből helyezték át ide 1971-ben).
A katolikus templom bejárata előtt áll a Szentháromság-szobor (Horváth Józsefné állíttatta 1899-ben), valamint a Szent Család-szoborcsoport (Repka József alapítványa 1901-ből).
Szent Vendel oszlopon álló szobra 1771-ben készült, egy kis halmon áll a Vendel-téren.
Az Őrangyal-temető bejáratánál, a Malom-téren álló Őrangyal-szobrot 1850-ben állíttatta Fekete István és Dubrovay Mária.
Nepomuki Szent János szobra a Kálváriához vezető bekötőút mellett áll. 1794-ben emelték, 1859-ben felújították; ekkor került jelenlegi helyére.
A község területén számos kereszt található:
A faluközpontban, a katolikus templom melletti parkban álló feszület valószínűleg eredetileg a templom melletti temetőben állhatott.
Az Újvári kereszt Érsekújvár és Udvard határán áll, az országút közelében. Vörösmészkőből készült, felirata olvashatatlan.
A Bessenyei-keresztet 1950 körül állítatta Maczko Ferenc és neje, Kecskés Melánia.
Baromlaki kereszt – a felirat nélküli, műkő kereszt Udvard és Kisbaromlak határán áll, az út mellett.
A Szőlőhegyi-kereszt eredetileg fából készült, de elkorhadt, ezért 1993-ban betonból öntötték ki.
A Hornyák-keresztet 1890-ben újíttatta meg Pintér Sándor. A vörös mészkőből készült keresztnél nagyjából 1950-ig búzaszentelő szertartásokat végeztek.
Temetők és síremlékek [szerkesztés]

Fő szócikk: Udvardi temetők és síremlékek

A jelenlegi köztemető a Baromlaki úton található, 1977-ben nyitották meg. Korábbi temetkezési helyek voltak: Templomkert, Szent József temető, Szent Anna temető, Őrangyala temető, Református temető, Zsidótemető.