Történelem és nevezetességek

Történelem

Udvard nagyközség egyike a legrégibb és legnagyobb településeknek az Érsekújvári járásban. Az első írásos feljegyzés Udvardról 1075-ből származik.

                A mai Udvard az eredeti négy településből alakult, melyek neve Hudvord, Huba, Pazman és Vadkert volt. Udvard területén királyi birtok állt. A község a birtokon szolgáló udvarnokoktól kapta a nevét. 1241-ben a tatár hordák csaknem teljesen elpusztították a községet, ám idegen telepesek jöttével újból fejlődésnek indult. 1268-ban már saját plébániája volt. 1307-ben tartották az udvardi királyi kúriában a mai Kálvária területén az egyházi zsinatot. Ehhez az eseményhez kötődik az esti harangszó elrendelése, ami mind a mai napig megmaradt.  1429. október 2-án Luxemburgi Zsigmond király városi rangra emelte Udvardot. 1462-ben Komárom vármegyében megalakult az udvardi járás, melynek székhelye Udvard város volt. Az udvardi járáshoz 23 község és 11 puszta tartozott. 1530 táján megtámadták az erre portyázó törökök a várost. 113 évig teljes török megszállás alatt sínylődött. Már a 15. évszázadtól híresek voltak az udvardi állatvásárok és a keddi hetipiacok, melyek csupán a 20. század első felében szűntek meg. A község fejlődését megállította az első világháború. A fronton 133 udvardi polgár esett el. A második világháborúban és a koncentrációs táborokban több udvardi lakos vesztette életét. 1945-ben az ukrán front katonái elfoglalták Udvardot. A második világháború után számos udvardi magyar családot deportáltak Csehországba, illetve Magyarországra. Helyükbe 241 szlovák család települt át Magyarországról és Romániából. Udvard mindig mezőgazdasági jellegű település volt. 1949. június 15-én alakult a helyi gépállomásból a helyi Egységes Földműves Szövetkezet, amely az ország legjobb mezőgazdasági szövetkezetei közé tartozott. Az ország, így Udvard is 1968-tól 1991-ig szovjet megszállás alá került, 1989-ben az országban rendszerváltás következett be miután megszűnt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. 1992. december 31-gyel Csehszlovákia kettévált, és 1993. január 1-jével megalakult az önálló Szlovák Köztársaság.

Kálvária

A község egyik legjelentősebb történelmi emléke az udvardi Kálvária, amit régen Szent Márton-halomnak neveztek. Majthényi Adolf tűzte ki céljául, hogy az egykori királyi kúria és a zsinat megtartásának helyén keresztutat, központi keresztet, haranglábat és kápolnát építtessen.  A munkálatok 1855. október 31-én vették kezdetüket. Mivel a Szent Márton-halom eléggé alaktalan volt, ki kellett igazítani. A lovasgazdák 12 000 kocsi földet hordtak az építkezéshez, a kálváriadombon és annak környékén 7000 facsemetét és díszbokrot ültettek ki.  A domb körüli terep mocsaras és lápos volt,  ezért egy bekötőutat és hidat is kellett létesíteni. A Kálváriát 1860. szeptember 16-án szentelte fel Nagykéri Scitovszky János érsek. A Kálvária-domb csúcsán a harangláb mögött van Majthényi Adolf síremléke.

Koordináta:        47°59'32.8"N     18°15'15.0"E

Szent Adalbert Római Katolikus Templom

                 A község központjában található Szent Adalbertnek szentelt barokk stílusú római katolikus templom a 18. század második felében épült. 1776-ban szentelték fel. A templom a lerombolt újvári bástyák és falak építőanyagából készült. A főoltár és az oltárkép 1777-ből származik. A templomban a főoltáron kívül több mellékoltár is található. A templom értékes berendezéséhez tartozik még Szent Adalbert fából faragott szobra, a rokokó stílusú szószék, illetve a német nyelvű Keresztút-képek, amelyek a csehországi Svatá Kateřina falucskából származnak. A templom egyik büszkesége a Rieger testvérek által 1885-ben megépített orgona. A templom alatt kripta található, ahol feltételezhetően a falu alatt húzódó katakombarendszer bejárata is volt. A kriptát hosszú idő után először 1942-ben nyitották fel, amikor is 28 egymásba roskadt koporsót találtak. A  katakombarendszer valószínűleg a török idők alatt épülhetett ki. Főként a termés, de akár az emberek rejtekhelyéül is szolgálhatott.

Koordináta:        47°59'37.5"N     18°15'52.9"E

Falumúzeum

                A község központjában található falumúzeum 2009-ben nyitotta meg kapuit. A kiállított tárgyak, fényképek és mezőgazdasági eszközök a falu régi világát és értékeit idézik.  

Koordináta:        47°59'38.1"N     18°15'58.2"E

Meghurcoltak és kitelepítettek emlékműve

                A falu központjában található emlékmű az 1946 és 1948 között Csehországba, illetve Magyarországra kitelepített helyi magyar lakosság emlékére készült. Egy kőoszlopon nyitott tenyeret látunk, benne egy emberi szem. Az emlékmű körüli botlatóköveken településnevek olvashatók, ahová a lakosságot erőszakkal telepítették. Ugyanezen a helyen áll az udvardi zsidó lakosság emlékére felállított emlékmű is.

Koordináta:        47°59'36.1"N     18°15'51.8"E

Kopjafa

                A 28. számú Kaszap István cserkészcsapat állítatta 2003-ban megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. A helyi csapatot Elek László esperes-plébános alapította, az első csapatparancsnok Balasko Blanka volt. A cserkészcsapat jelenleg is aktívan működik. A fából faragott emlékművet történelmi- és cserkészszimbólumok díszítik.  

Koordináta:        47°59'37.7"N     18°15'54.4"E

Az öreg és új katolikus plébánia

                A katolikus plébánia Udvard legöregebb épülete, amely 1761-ben épült. Az új épület alapkövét 2003-ban helyezték le, a plébániát 2008-ban szentelték fel, jelenleg plébániahivatalként, illetve pasztorációs központként működik. 

Koordináta:        47°59'39.1"N     18°15'56.1"E

 

Református templom A 120 fő befogadására alkalmas udvardi református templomot 1880-ban építették. Az építkezés idejében a gyülekezet is hasonló lélekszámú volt, az eltelt évek alatt azonban szinte a felére csökkent a reformátusok száma a községben. A templomban ma már csak kéthetente tartanak istentiszteletet. Az épületet 2016-ban újították fel kívülről. Koordináta:        47°59'24.4"N     18°16'09.2"E

Boncz kúria

                A falu központjában található az egykori Boncz nemesi család kúriája. A kúria a 17. században épült és 1781-ben újították fel. Az épület jelenleg kávézóként és bisztróként működik, illetve különböző üzleteknek ad otthont.

Koordináta:        47°59'37.0"N     18°16'00.6"E    

Gőzmalom

                A régi gőzmalom 1906-ban épült a róla elnevezett téren. 1911 októberében kiégett, csak a falai és a gépház maradtak meg. 1936-tól villanymeghajtással üzemelt. Jelenleg raktárhelyiségként szolgál.

Koordináta:        47°59'07.8"N     18°15'57.3"E    

Hősök emlékműve  A templomkertben található Hősök emlékművét az első és második világháborús frontokon elesett udvardi polgárok tiszteletére emelték. Koordináta:        47°59'37.3"N     18°15'55.1"E

    

A községben több szakrális emlékművel is találkozhatunk. A Szent Orbán-kápolna az udvardi szőlőhegyen található, a szőlőtermelők védőszentjének szentelték. 1760-ban állították fel, tornyában harang van, bent kis oltár és szentképek. Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének 1855-ből származó szobra a templomkertben található. Ugyancsak a templomkertben található a megfeszített Jézust ábrázoló feszület. A katolikus templom bejárata előtt áll a Szentháromság-szobor, valamint a Szent Család-szoborcsoport. A Falumúzeum épülete előtt áll Szent László 2010-ben készült szobra. Szent Vendel szobra 1771-ben készült, egy kis halmon áll a Vendel-téren. Az Őrangyal-temető bejáratánál álló Őrangyal-szobrot 1850-ben állíttatták. Nepomuki Szent János szobra a Kálváriához vezető bekötőút mellett található. A jelenlegi köztemető a Baromlaki úton található, 1977-ben nyitották meg.